Intézménymutató:
Pater Kelemen Didak Altalanos Iskola (Kezdialmas)
2004. január 7.
Rancz Teréz a kézdialmási Pater Kelemen Didák Általános Iskolában magyar nyelvet és történelmet tanít, férje, ifjabbik Rancz Sándor erdész, Háromszéken a legelső magánerdészeti társulás szakmai vezetője. Rancz Teréz tanárnővel könyvet írt Kézdialmásról: Gyöngyeiteket ne szórjátok szét! /Charta Kiadó, Sepsiszentgyörgy, 2003/. Pater Kelemen Didák nevét a falu általános iskolája 1994 óta viseli, ugyanebben az évben, születésének 250. évfordulóján leplezték le a Petrovits István készítette portrészobrot, s P. Kelemen Didák nevét viseli az a közművelődési egyesület is, amelynek Rancz Kelemen Teréz az egyik alapembere. Rancz Kelemen Teréz monográfiájához felhajtott minden elérhető könyvészeti forrást P. Kelemen Didákról, aki tizenhárom könyvet írt. /Sylvester Lajos: Batyunk, botunk, fegyverünk az anyanyelv. = Krónika (Kolozsvár), jan. 7./
2006. május 25.
Néhai Seres András néprajzkutató több mint harminc évvel ezelőtt összeszámolta Háromszék megyében az akkor ismert és jobbára ismeretlen népi faragómestereket, műkedvelő faragókat. Hasonló számbavétel most meglepetéssel szolgálna, mert ezeknek az alkotóknak a száma bizonyára megkétszereződött. Ritka az a falu a megyében, ahol ne lenne egy asztalosmester, egy faragó, aki ne tudna elkészíteni egy fejfát. S eljön az idő, amikor minden falunak meglesz a maga faragómestere, hála a csernátoni népfőiskolának, ahonnan évtizedek óta fiatal faragók kerülnek ki Haszmann József keze alól. A megye faragóművészetében különleges színt jelentenek az egyházi témájú faragványok, domborművek, faszobrok. Ezek egyik legkiválóbb művelője a farkaslaki származású Tamás Károly, a kézdialmási P. Kelemen Didák Általános Iskola igazgatója, matematikatanára. Majdnem ismeretlen a közönség számára, pedig mintegy másfél évtizedes munkásságát ünnepelve a nyárra tervezi a művész gyűjteményes kiállítását Kézdivásárhelyen a Művelődési Ház. A magyar művészetkedvelők felfigyeltek munkájára, s Leányfaluban 1996-ban szobraival vett részt egy vallástörténeti kiállításon, Monor település képeslapján pedig ott látható a szőlő védőszentjének, Szent Orbánnak az általa készített szobra. Tamás Károly számos munkája látható a kézdialmási római katolikus templomban: Márton Áron, Szent István, Lurdi Mária, Szent sír például, a lemhényi templomban Jézus szíve és Szent Antal szobra és domborműve. Ő faragta meg az almási iskola névadójának, a jeles katolikus paptanárnak a domborműportréját. Műhelyében készült a Magyarok Nagyasszonyának 1,5 m magas szobra, alkotásából köztéri szobrot állítottak Kézdialmás magyarhoni testvértelepülésén, Püspökszilágyon. Nemes fába örökítette a Csíksomlyói Máriát, Szent Mártont és Szent Ritát. Nem kis feladat számára a vértanú püspök Márton Áron szabadtéri szobrának elkészítése, melyet Kézdiszárazpataki katolikus egyházközség lelkésze, Bodó Imre nyugalmazott főesperes rendelt meg. Túl a tanár, a pedagógus és iskolavezető, de még a faragómester munkáján is, Tamás Károly Kézdialmáson cserkészcsapatot alakított. Falvakban ez eléggé ritkaságszámba menő vállalkozás, és lépést jelent az ifjúság nemzeti és vallási-szellemi nevelésében. /Szakrális faragás Kézdialmáson. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 25./
2006. május 25.
Néhai Seres András néprajzkutató több mint harminc évvel ezelőtt összeszámolta Háromszék megyében az akkor ismert és jobbára ismeretlen népi faragómestereket, műkedvelő faragókat. Hasonló számbavétel most meglepetéssel szolgálna, mert ezeknek az alkotóknak a száma bizonyára megkétszereződött. Ritka az a falu a megyében, ahol ne lenne egy asztalosmester, egy faragó, aki ne tudna elkészíteni egy fejfát. S eljön az idő, amikor minden falunak meglesz a maga faragómestere, hála a csernátoni népfőiskolának, ahonnan évtizedek óta fiatal faragók kerülnek ki Haszmann József keze alól. A megye faragóművészetében különleges színt jelentenek az egyházi témájú faragványok, domborművek, faszobrok. Ezek egyik legkiválóbb művelője a farkaslaki származású Tamás Károly, a kézdialmási P. Kelemen Didák Általános Iskola igazgatója, matematikatanára. Majdnem ismeretlen a közönség számára, pedig mintegy másfél évtizedes munkásságát ünnepelve a nyárra tervezi a művész gyűjteményes kiállítását Kézdivásárhelyen a Művelődési Ház. A magyar művészetkedvelők felfigyeltek munkájára, s Leányfaluban 1996-ban szobraival vett részt egy vallástörténeti kiállításon, Monor település képeslapján pedig ott látható a szőlő védőszentjének, Szent Orbánnak az általa készített szobra. Tamás Károly számos munkája látható a kézdialmási római katolikus templomban: Márton Áron, Szent István, Lurdi Mária, Szent sír például, a lemhényi templomban Jézus szíve és Szent Antal szobra és domborműve. Ő faragta meg az almási iskola névadójának, a jeles katolikus paptanárnak a domborműportréját. Műhelyében készült a Magyarok Nagyasszonyának 1,5 m magas szobra, alkotásából köztéri szobrot állítottak Kézdialmás magyarhoni testvértelepülésén, Püspökszilágyon. Nemes fába örökítette a Csíksomlyói Máriát, Szent Mártont és Szent Ritát. Nem kis feladat számára a vértanú püspök Márton Áron szabadtéri szobrának elkészítése, melyet Kézdiszárazpataki katolikus egyházközség lelkésze, Bodó Imre nyugalmazott főesperes rendelt meg. Túl a tanár, a pedagógus és iskolavezető, de még a faragómester munkáján is, Tamás Károly Kézdialmáson cserkészcsapatot alakított. Falvakban ez eléggé ritkaságszámba menő vállalkozás, és lépést jelent az ifjúság nemzeti és vallási-szellemi nevelésében. /Szakrális faragás Kézdialmáson. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 25./
2006. augusztus 7.
Kézdialmás a három évvel ezelőtti, Lemhénytől való önállósulás óta a hét végén első alkalommal szervezett a művelődési otthon udvarán falunapokat. A kétnapos rendezvényen Almás két magyarországi testvértelepülése, Dunaalmás és Szíhalom küldöttsége is jelen volt. Három zenekar lépett színpadra, az utcabál hajnalig tartott. A Kelemen Didák Általános Iskolában megnyitották Tamás Károly és Gyergyai József fafaragványainak kiállítását. /Iochom István: Kézdialmási falunapok – először. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 7./
2007. június 7.
Az almási templom udvarán tizenegy kiscserkész tett ígéretet, tizenhat cserkész pedig fogadalmat. Az almási cserkések hivatalosan is megkapták a 134-es csapatszámot, és felvették Kelemen Didák nevét. Jelenleg Tamás Károly parancsnok irányítása alatt harmincnégy cserkész tevékenykedik a Kelemen Didák Általános Iskola keretében. Az avatóünnepségen a kézdivásárhelyi 34-es számú Gábor Áron Cserkészcsapat is jelen volt, mely jelentős szerepet vállalt abban, hogy Kézdialmáson cserkészcsapat létesült. /Iochom István: Cserkészavatás Kézdialmáson. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 7./
2008. november 5.
November 7-én Molnár István polgármester vezetésével kézdialmási küldöttség indul a két magyarországi testvértelepülésre, Szihalomra és Püspökszilágyra. Az almásiak egy-egy faragott, galambdúcos gyalogkaput visznek ajándékba, melyeket az ottani iskolák bejáratához állítanak fel. A harmadik kapu az új kézdialmási iskola főbejárata elé kerül majd. Mindhárom kaput Tamás Károly iskolaigazgató faragta, s azokra az Őseidnek szent hitéhez, nemzetednek gyökeréhez, testvér, hűtlen ne légy soha szöveget véste. /Iochom István: Székely kapu két testvértelepülésnek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 5./
